Ózdi SZC Bródy Imre Technikum

OM 203046/005

 HÁZIREND

 

Ózd, 2024. augusztus 30.

Tartalomjegyzék         

1. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. 3
2. A házirend személyi, területi és időbeli hatálya. 3
3. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai 3
4. TANULÓI KÖTELESSÉGEK ÉS JOGOK. 5
5. A tanulói kötelességek teljesítése. 5
6. A tanulói jogok gyakorlása. 6

III.         AZ ISKOLA MUNKARENDJE. 7

1. Általános munkarend. 7
2. A tanórai és egyéb foglalkozások rendje. 9
3. Hiányzások és igazolások rendje. 9
4. Az iskola értékelési rendszere. 12
5. A tanulók jutalmazásának elvei és formái 16
6. Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei 17
7. A tanulmányok alatti vizsgák rendje, követelménye. 20
8. Az intézmény használati rendje. 21
9. Általános használati rend. 21
10. Oktatási célú helyiségek használata. 21
11. Nem oktatási célú helyiségek használata. 23
12. Munkavédelemi szabályok. 23
13. Egészségvédelemi szabályok. 24
14. A tiltott és használatában korlátozott tárgyakra vonatkozó előírások. 24
15. Vagyonvédelmi és kártérítési felelősség. 27
16. Térítési díj fizetése. 27
17. A tantárgyválasztásra vonatkozó szabályok. 28
18. Tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai 28
19. Szociális támogatások megállapításának és felosztásának elvei 29
20. A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje. 29
21. Záró rendelkezések. 31
22. Mellékletek. 33 

 

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A házirend célja: biztosítani a működés kereteit az iskolában folyó nevelő, oktató és képző feladatok ellátásához, a közösségi élet szervezéséhez, lebonyolításhoz és az egyetemes emberi értékek közvetítéséhez. A házirend szabályozza a belső rendet és ezáltal elősegíti az intézmény Szakmai Programjában foglaltak megvalósítását.

 

1.     A házirend személyi, területi és időbeli hatálya

• A Házirend az Ózdi SZC Bródy Imre Technikum valamennyi tanulójára, képzésben résztvevő személyekre, oktatójára és egyéb munkavállalójára, a tanulók szüleire, valamint az iskolába belépő minden látogatóra vonatkoz
• A Házirend időbeli hatálya az iskolába történő belépéstől az iskola jogszerű elhagyásáig terjedő időszakra, valamint az iskola Szakmai Programjában rögzített iskolán kívüli tanórán kívüli foglalkozások, rendezvények időtartamára érvénye
• A Házirend területi hatálya az iskolában és más külső helyszíneken megtartott iskolai rendezvények (tanulmányi kirándulás, színházlátogatás, koncert, stb.) helyszíneire terjed ki.
• A Házirend a fenntartói jóváhagyást követő napon válik hatályossá, rendelkezéseit ettől kezdve kell alkalmazni.

 

2.     A házirend elfogadásának és módosításának szabályai

• A Házirend tervezetét az igazgató készíti el.
• A Házirendet az intézmény oktatói testülete fogadja el, miután beszerzik az iskolai diákönkormányzat véleményét.
• Az érvényben lévő Házirend módosítását írásban kezdeményezheti:
• az oktatói testület
• a diákönkormányzat
• a szülői szervezet
• A Házirend nyilvános és hozzáférhető az alábbi helyszíneken:
• az igazgatói irodában
• az igazgatóhelyettesi irodákban
• az iskolai könyvtárban
• az intézmény honlapján
• az iskola belső informatikai hálózatán
• az osztálytermekben

Tanévkezdéskor az osztályfőnök ismerteti a mindenkori aktuális Házirendet a tanulókkal, ill. a képzésben részt vevő személyekkel, a tanév első szülői értekezletén tájékoztatást ad annak tartalmáról, elérhetőségéről és felhívja a figyelmüket az időközben történt szükséges változásokra.

 

Az iskola Házirendje

• a szakképzésről szóló évi LXXX. törvény,
• a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II.7.) Korm. rendelet
• a nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC.törvény,
• a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. EMMI rendelet,
• a 245/2024. (VIII.8.) Korm. rendelet
• a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény,
• továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata alapján készült.

 

 

I.                  TANULÓI KÖTELESSÉGEK ÉS JOGOK

 

A tanulók alapvető kötelességeit és jogait a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 57-58.§-a, illetve a törvény végrehajtásáról szóló 12/2020.(II.7.) Kormányrendelet
157-167.§-a fogalmazza meg.

 

1.     A tanulói kötelességek teljesítése

Az iskola minden tanulójának kötelessége, hogy

1. részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon,
2. eleget tegyen tanulmányi kötelezettségének,
3. óvja saját és társai testi épségét és egészségét,
4. megőrizze, illetve az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy a szakmai oktatás során használt eszközöket, óvja a szakképző intézmény létesítményeit, felszereléseit,
5. tiszteletet és megbecsülést tanúsítson a szakképző intézmény alkalmazottai iránt.

A felsorolt törvényi előírások betartása érdekében iskolánk az alábbiakat írja elő a tanuló számára:

• Az első tanóra előtt legalább 10 perccel megjelenjen az iskolában, és az iskola közösségi tereiben vagy az osztályterem előtt fegyelmezetten várja az oktatót.
• A tanuláshoz szükséges felszerelését minden nap hozza magával.
• Az iskolában, valamint a kihelyezett szakmai gyakorlatok helyszínén való tartózkodás teljes ideje alatt tanúsítson kötelességtudó, fegyelmezett magatartást. Tartózkodjon a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, szakmai gyakorlatok, valamint az iskolai élethez kapcsolódó egyéb események rendjét megzavaró minden megnyilvánulástól.
• Az iskolai ünnepségeken az iskola által előírt alkalomhoz illő öltözetben és külsővel jelenjen meg.
• Tartsa be az egészség-, baleset- és tűzvédelmi, valamint a speciális veszélyhelyzetekre vonatkozó külön dokumentumban rögzített szabályokat.
• Vegyen részt a tanév elején megtartott munka-, baleset- és tűzvédelmi oktatáson, és aláírásával igazolja ezen óvó-, védő- és biztonsági szabályok megismerését.
• Tartsa be az iskola helyiségeinek használati rendjét ( fejezet), óvja azok tisztaságát, és őrizze meg az iskola berendezési, felszerelési  tárgyainak, az oktatás és képzés során használatára rábízott eszközeinek állagát, épségét. Szándékos rongálás esetén kártérítési felelősséggel tartozik.

 

2.     A tanulói jogok gyakorlása

A tanulói, illetve a felnőttképzési jogviszony a beiratkozás napján jön létre. A tanuló, illetve a képzésben résztvevő személy ettől kezdve gyakorolhatja a jogviszonyához fűződő jogait.

A szakképzésről szóló tv. alapján a tanulónak joga, hogy

• képességeinek, érdeklődésének és adottságainak megfelelő képzésben részesüljön vallási vagy világnézeti meggyőződésének, illetve nemzetiségi hovatartozásának megfelelően,
• tanulmányait biztonságban és egészséges környezetben végezze,
• hozzáférjen a tanuláshoz, illetve azzal összefüggésben jogai gyakorlásához és kötelességei teljesítéséhez szükséges információkhoz, jogai megsértése esetén jogorvoslattal éljen,
• a fizikai és lelki erőszakkal szemben védelemben részesüljön, személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák,
• véleményét szabadon kifejezze, részt vegyen az érdekeit képviselő szervezetekben, diákképviseletbe választó és válaszható legyen.

 

 

II.               AZ ISKOLA MUNKARENDJE

 

1.        Általános munkarend

A tanév első és utolsó tanítási napja, az évközi szünetek ideje, a központilag kijelölt vizsgák időpontja a tanév rendjét szabályozó hatályos miniszteri rendeletekben rögzítetett.

• A rendelet alapján a tanév helyi éves munkatervét az oktatói testület hagyja jóvá a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményének kikérésével, rögzítve abban többek között a tanítás nélküli munkanapok számát.
• A tanévnyitó ünnepség és a javítóvizsgák időpontja az előző tanítási év tanévzáró ünnepségén, valamint a beiratkozáskor kerül kihirdetésre, melyet az iskola honlapján is közzétesz.
• Az iskola nyitvatartását és a csengetési rendet az számú melléklet tartalmazza.
• A tanítási óra kezdetét és végét csengetés jelz A tanulóknak a tanítás megkezdése előtt lehetőleg 10 perccel korábban kell az iskolába érkezni.
• A tanóráról való indokolatlan késés igazolatlan mulasztásnak, fegyelmi vétségnek minősül. A tanuló késésével kapcsolatos tudnivalókat a Házirend jelen fejezetének 3.2. pontja tartalmazza.
• Az osztályok tanulóinak becsengetés után a tanteremek előtt kell tartózkodni, fegyelmezetten várva az adott tanórára érkező oktatót.
• A tanórán az oktató utasításait kell követni, azok megtagadása vagy az óra egyéb megzavarása fegyelmező intézkedést von maga után.
• Az iskolai élet fontos segítői a hetesek, akiket az osztályfőnök jelöl ki egy-egy hétre.
• Az óraközi szünetek pihenésre, a következő órára való előkészületre, a helyiségek szellőztetésére szolgálna A tanulók ez idő alatt a kulturált magatartás szabályait betartva a folyosókon, vagy a kijelölt szünetekben az iskolaudvaron tartózkodhatnak.
• A tantermi rongálások elkerülése érdekében az oktató minden egyes tanóra után zárja a tantermeket.
• Az ún. „lyukas” órában a tanulók az osztályteremben csak oktatói felügyelettel, egyébként pedig az iskola közösségi tereiben tartózkodhatnak. Kötelesek azonban akkor is olyan magatartást tanúsítani, amellyel semmiképpen sem zavarják az oktatást és a képzést.
• A tanítási idő alatt a nappali rendszerben tanuló diákok nem hagyhatják el az iskola területét. Szükség esetén az iskola épületének elhagyását a tanítási órák idején csak a szülő személyes, vagy a Kréta rendszerbe, illetve az osztályfőnök által létrehozott szülői közösségi csoportba bejegyzett írásbeli kérésére engedélyezheti az osztályfőnök a megfelelően kitöltött Távozási engedély nyomtatvány kitöltésével, melyet a tanuló a portán köteles leadni. Az osztályfőnök hiányzása esetén a távozást az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek is engedélyezhe
• Az iskolai hagyományokhoz kötődően megrendezésre kerülő iskolai rendezvényeken, ünnepségeken minden tanulónak kötelező részt venni az iskola által előírt ünnepi öltözetben (sötét nadrág/szoknya, fehér ing/blúz, valamint alkalomhoz illő lábbeli). Felmentést a részvétel alól megfelelő indok esetén csak osztályfőnöki vagy igazgatói engedéllyel kaphat a tanuló. Nem megfelelő öltözékben való megjelenés fegyelmező intézkedést von maga után.

A tanév során megrendezésre kerülő iskolai ünnepélyek, megemlékezések:

 

• Tanévnyitó ünnepség
• Október 6.: Az aradi vértanúk emléknapja
• Október 23.: Nemzeti ünnep az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére
• Szalagavató ünnepség
• Karácsonyi ünnepség
• Január 22.: A Magyar Kultúra Napja
• Február 25.: A Kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja
• Március 15.: Nemzeti ünnep az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére
• Április 16.: A holokauszt áldozatainak emléknapja
• Ballagási ünnepség
• Június 4.: Nemzeti Összetartozás Napja
• Tanévzáró ünnepség
• Az iskola területén található hirdetőtáblákra, faliújságokra plakátot és egyéb hirdetést csak az iskolavezetés engedélyével lehet kifüggeszteni.
• A tanulók és a képzésben résztvevő személyek hivatalos ügyeiket az intézmény titkárságán intézhetik az számú mellékletben rögzített időpontokban.
• A tanév során az éves munkatervben rögzített tanítási napokon tanulmányi és szakmai célú osztálykirándulás szervezhető, melynek zavartalan és biztonságos lebonyolítása érdekében 15 tanulónként legalább 1 fő kísérőtanárt kell biztosítani.

2.        A tanórai és egyéb foglalkozások rendje

Minden tanítási óra kezdetét és végét csengetés jelzi. Becsengetés után a tanulók az óra megtartására kijelölt tantermek előtt várják az oktatót.

2.1. Tanórán és egyéb iskolai foglalkozásokon elvárt tanulói magatartás

• A tanórán a tanuló, a képzésben részt vevő személy nem folytathat olyan tevékenységet, amellyel a nevelő, oktató és képző munkát zavarja, akadályozva ezzel társait a tanuláshoz, az ismeretek elsajátításához való jogukban.
• Ha a tanuló a tanítási óráról késik, a késés időtartamát az órát tartó oktató az elektronikus naplóban rögzíti.
• A tanórai, illetve tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint egyéb iskolai rendezvényeken a tanuló, a képzésben résztvevő személy és az oktató egyaránt köteles az alapvető munkavédelmi és egészségvédelmi szabályokat betartani.
• A tanterembe érkező és az onnan távozó oktatót, vagy más látogatót a tanulók felállással üdvözlik.

2.2. Az iskola által szervezett, a szakmai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás

• Az intézményi Házirend előírásait az iskola által szervezett minden rendezvényen be kell tartani.
• Ennek értelmében a Házirend területi hatálya kiterjed minden iskolai szervezésű, azonban iskolán kívül megtartott rendezvényre is (tanulmányi kirándulás, múzeum- és színházlátogatás, küső helyszínen megrendezett ünnepség, stb.), ahol a diákok minden esetben kötelesek a Házirend előírásai szerint viselkedni.

 

3.        Hiányzások és igazolások rendje

A tanuló, a képzésben résztvevő tanítási óráról való késését, hiányzását az oktató az elektronikus  osztálynaplóba (E-napló) jegyzi be.

A tanuló által önként vállalt tanórán kívüli foglalkozásokról való késésre és hiányzásra is az alábbiakban felsoroltak vonatkoznak.

 

 

3.1. Hiányzások

A tanuló köteles részt venni a tanítási órákon, a választott tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az iskola hivatalos rendezvényein.

Távolmaradásának igazolásához orvosi vagy szülői igazolás szükséges. Az igazolásokat az osztályfőnök dokumentája az elektronikus naplóban, mely összesíti azokat a tanév során.

A mulasztás igazolható, ha

• a tanuló beteg volt, és állapota az orvos által dokumentáltan igazolt,

• A betegség első napján a szülő, vagy a gondviselő minden esetben értesíteni köteles az osztályfőnököt személyesen, telefonon, elektronikus úton, vagy az iskolai titkárságon hagyott üzenettel a tanuló távolmaradásáról.
• a tanuló előzetes engedélyt kapott — a szülő írásbeli kérelmére — a távolmaradásra. Maximum 30 tanítási óra/tanév. Az engedély megadásáról alapvetően az osztályfőnök dönt, aki figyelembe veszi a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásait.
• Ezen kívül a szülő gyermeke számára egy előre ismert, jelentős családi eseménynél előzetes távolmaradási kérelmet nyújthat be tanévenként maximum 5 tanítási napra vonatkozóan. Az engedély megadásáról az igazgató dönt az osztályfőnök véleményének kikérésével és figyelembe véve a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásait.
• Az engedélyezett távollét alatti tanulmányi elmaradást a tanulónak azonban pótolnia kell az egyes oktatók által megszabott határidőig.
  • a tanuló hatósági intézkedés, vagy egyéb alapos ok miatt nem tudott a tanórán megjelenni, de ezt megfelelő dokumentummal igazolni tudja.

A tanulói mulasztások igazolására a hiányzást követő első osztályfőnöki órán, de legkésőbb az azt követő ötödik munkanapig van lehetőség. Amennyiben a tanuló mulasztását a megadott határidőig nem igazolja, a mulasztott órái igazolatlannak minősülnek.

• A technikumban az ösztöndíjra jogosult tanulói jogviszonyban álló diáknak megszűnik az ösztöndíjra való jogosultsága, amennyiben igazolatlan hiányzásainak száma eléri a 6 órát.
• Az igazolatlan hiányzás fegyelmi intézkedést von maga után.
• Ha az igazolás nem valódi, szintén fegyelmi intézkedést kell a tanulóval szemben alkalmazni, még akkor is, ha ez utólag derül ki.
• A tanköteles korú tanulók igazolatlan hiányzása esetén a törvényi előírásoknak megfelelően ki kell értesíteni a megfelelő hatósági szerveket.
• Nem tanköteles korú tanuló 30 órát meghaladó igazolatlan hiányzása a tanulói jogviszony megszűnésével jár.
  • Késések
• Késik az a tanuló, aki a tanítási óra kezdetére nem érkezik meg.
• Az oktató az elektronikus osztálynaplóban rögzíti a tanuló tanóra kezdetétől számított késésének perceit. A rendszer összegzi a késéseket, és amennyiben azok elérik egy tanóra időtartamát (45 perc) a késés egy igazolatlan órának minősül.
• A késő tanuló azonban nem zárható ki a tanóráról, 45 perc összesített igazolatlan késésenként azonban osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül.
• A tanuló köteles odafigyelni arra, hogy az iskolai büfében töltött idő ne akadályozza a tanórákon való pontos megjelenést.
  • A hiányzások és igazolások speciális esetei

Az iskolai élethez kötődő eseményen való részvétel:

Hivatalos, az iskolai élethez kötődő eseményen való részvétel miatt történő tanórai távolmaradás nem számít igazolatlan hiányzásnak. Az osztályfőnök jelzi azonban azt az eseményre utaló bejegyzés kiválasztásával az elektronikus naplóban. A hiányzás megjelenik a félévi/év végi összesítő statisztikában, de igazoltként. Ilyen alkalmak lehetnek a tanulmányi-, szakmai-, kulturális- és sportversenyek, melyek eredményessége érdekében még az alábbi kedvezményekben is részesül a tanuló:

• házi iskolai versenyen résztvevő tanuló két órával (120 perc), városi versenyen résztvevő tanuló három órával (180 perc) a kezdés időpontja előtt távozhat a tanítási órákról.
• megyei, területi szintű versenyfordulók előtt a verseny napján kívül egy,
• országos versenyek vagy országos döntők előtt két tanítási napot fordíthat a tanuló felkészülésre.

A kedvezmény igénybevételének módját és felhasználási idejét a versenyre felkészítő vagy a versenyszervező oktató határozza meg. Minden esetben tájékoztatja az osztályfőnököt és az iskolavezetést is a versenyen résztvevő tanulókról, s a felkészítésre fordított napok, tanórák számáról és időpontjáról, valamint a verseny napjáról és időtartamáról.

Kikérő:

Egyéb külső szervek, intézmények, sportegyesületek csak indokolt esetben és amennyiben azt az igazgatónak előzetesen írásban ún. kikérő útján jelzik, kérhetik ki a tanulókat a tanórai vagy tanórán kívüli iskolai foglalkozásokról.

Felsőoktatási intézmények által szervezett nyílt napokon való részvétel:

• Felsőoktatási intézmények által szervezett továbbtanulási célú rendezvényeken a technikum utolsó évfolyamának tanulói évente legfeljebb 2 alkalommal vehetnek részt úgy, hogy erről a szervező által kiállított hivatalos igazolást hoznak.
• A továbbtanulási célú rendezvényeken való részvételt is hiányzásként rögzíteni kell az E-naplóban, azonban ez igazolt hiányzásnak minősül.
• Ha a felvételivel kapcsolatos részvizsgák tanítási napra esnek, a felsőfokú intézmény által küldött hivatalos levél bemutatása után az osztályfőnök a hiányzás okát a E-naplóban rögzíti, s az összesítésnél ezeket a napokat sem veszi figyelembe.

 

4.        Az iskola értékelési rendszere

• A tanulói teljesítmények értékelése

Az oktató a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti.

Az osztályzatról a tanulót, a szülőt értesíti az iskola a Kréta rendszer megfelelő dokumentumainak megküldésével, illetve év végén kiadott bizonyítvány útján.

A kiszámítható értékelés érdekében az oktató az adott tantárgy tanításának megkezdésekor ismerteti a világosan megfogalmazott tantárgyi követelményeket, osztályozás szempontjait. Az érdemjegyet minden esetben, az érvényben lévő adatvédelmi szabályok betartásával, a tanuló, a képzésben résztvevő tudomására hozza.

A szóbeli feleletek értékelése a feleltetés alkalmával azonnal megtörténik, míg az írásbeli teljesítménymérések, dolgozatok (tesztek, feladatlapok, esszék) kiértékelésének legkésőbb a megírást követő tizedik munkanapon kell megtörténnie.

A tanulók és a képzésben résztvevők tudásának, ismereteinek, kompetenciáinak értékelése, minősítése a hagyományos 5 fokozatú skálán történik:

jeles (5); jó (4); közepes (3); elégséges (2); elégtelen (1)

Az osztályzatok kialakításának eljárása

Az osztályzat akkor

• jeles (5), ha a tanuló az oktatási és képzési program követelményeit megbízhatóan elsajátította és tudását a gyakorlatban is képes alkalmazni.
• jó (4), ha a tanuló az oktatási és képzési program követelményeit kevés hibával sajátította el, s ugyan kisebb bizonytalanságokkal, de azt tudja a gyakorlatban is alkalmazni.
• közepes (3), ha a tanuló az oktatási és képzési program követelményeit több hibával teljesíti, gyakran pontatlanul, és többnyire csak oktatói segítséggel tudja azt a gyakorlatban is alkalmazni.
• elégséges (2), ha a tanuló az oktatási és képzési programnak csak a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismereteit sajátította el, és kizárólag oktatói segítséggel képes az önálló feladatvégzésre.
• elégtelen (1), ha a tanuló az oktatási és képzési program követelményeinek minimum szintjét sem sajátította el, és nem rendelkezik a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges ismeretekkel, oktatói segítséggel sem képes önálló feladatvégzésre.

A tanulók fél évi és év végi osztályzatát az oktatói testület a tanév éves munkatervében rögzített osztályozó értekezletek keretében állapítja meg.

Az előírt osztályozó vizsgákon szintén az oktatói testület dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről.

• A megszerzett ismeretek, kompetenciák számonkérésének iskolai rendje

Alapelvek:

• egy adott tanítási órán a tanuló, a képzésben részt vevő csak egy alkalommal kérhető számon,
• egy számonkérés csak egy érdemjeggyel minősíthető,
• a minősítést közölni kell a tanulóval, s azt az elektronikus naplóban a beírási határidőn belül rögzíteni kell,
• az írásbeli feladatok, témazáró dolgozatok kijavítási határideje tíz munkanap,
• a témazáró írásbeli dolgozatokat, gyakorlati feladatokat legalább öt munkanappal az esedékesség előtt be kell jelenteni,
• a beszámoltatások során csak a tantárgyi ismeretek számonkérése történhet meg.

A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 60.§ (2) pontja alapján a sajátos nevelési igényű tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, az igazgató mentesíti a szakértői vélemények alapján

1. a) az érdemjegyekkel történő értékelés és osztályzatokkal történő minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő,
2. b) – a szakirányú oktatás kivételével – egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól.
   • A magatartás és a szorgalom értékelésének és minősítésének szempontjai

A tanuló magatartását és szorgalmát az osztályfőnök az osztályban tanító oktató véleményének kikérésével  minősíti az alábbiak szerint:

• a tanuló magatartásának értékelése és minősítése:

példás (5) , jó (4) , változó (3) , rossz (2)

• a tanuló szorgalmának értékelése és minősítésel:

példás (5) , jó (4) , változó (3) , hanyag (2)

• A magatartás minősítésének szempontjai

Ezen eljárás során az osztályfőnök az osztályában tanító többi oktató bevonásával a tanuló iskolai viselkedését, a társaihoz, a tanáraihoz és az iskola többi munkavállalójához való viszonyát, az iskolai élethez kapcsolódó közösségi tevékenységekbe való bekapcsolódását minősíti a alábbi szempontok figyelembevételével:

• a tanuló részvételi aktivitása egy adott iskola tevékenységében, közösségi programban,
• viselkedése, viszonya társaihoz, oktatóihoz és az iskola többi munkavállalójához.

Ezek alapján a magatartás értékelése a következő:

• Példás: a házirendet minden tekintetben betartja, az iskolai közösségben felelősséggel, lelkiismeretesen tevékenykedik, példamutató magatartásával hat a társaira, a tanulmányi követelményeknek eleget tesz, az órákon fegyelmezett, udvarias, segítőkész, őszinte, legfeljebb 3 igazolatlan órája van.
• Jó: a házirendet általában megtartja, a közösség munkájában részt vesz, alkalmazkodik a tagokhoz, a rábízott feladatokat elvégzi, de önállóan nem vállal munkát, igazolatlan hiányzása legfeljebb 9.
• Változó: a házirendet időnként megsérti, de tudatosan nem árt a közösségnek, felelősségérzete ingadozó, hajlamos fegyelmi sértésre. Többször vét az általános közösségi és viselkedési normák ellen. Igazolatlan óráinak száma legfeljebb 19.
• Rossz: sorozatosan megszegi a házirendet, több írásbeli figyelmeztetése van, a közösségre szándékosan bomlasztóan hat, annak fejlődését gátolja. Gyakran neveletlen, tiszteletlen, durván beszél, verekszik. Igazolatlan óráinak száma eléri a 20-at.
• A szorgalom minősítésének szempontjai

Ezen eljárás során az osztályfőnök az osztályában tanító többi oktató bevonásával a tanuló tanórai és nem tanórai keretekben folyó munkájának színvonalát és eredményességét méri elsősorban a tanuló tanulmányi teljesítményét figyelembe véve, amelyet korrekciós tényezőként (maximum egy értékelési fokozat mértékben) a képességek/teljesítmény összefüggés és a teljesítmény-tendencia egészít ki.

• a tanuló tanórai (elméleti és gyakorlati) teljesítményének értékelése
• a tanuló tanórán kívüli teljesítményének értékelése
• a képesség/teljesítmény összefüggés és a teljesítmény-tendencia értékelése

Ezek alapján a szorgalom minősítése a következő:

• Példás: aki kötelességtudóan, kitartóan, kellő önállósággal a tőle telhető legjobb eredményre törekszik, az órákra mindig készül, azokon aktívan részt vesz, munkája precíz, szívesen vállal többletmunkával járó feladatokat, érdeklődése sokirányú.
• Jó: aki órákon elvégzi a feladatokat, házi feladatát rendszeresen elkészíti, ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozik, általában felkészül, de érdeklődése átlagos, főleg csak az iskolai feladatokra korlátozódik. Önállóságban fejlődést mutat.
• Változó: akinek munkája ingadozó, önállótlan a munkavégzésben, órákon csak külön utasításra végzi el a feladatokat, gyakran figyelmetlen, szétszórt, nem elég igényes, kötelességtudata laza, eredményei nem tükrözik képességeit.
• Hanyag: aki az órákon fegyelmezetlenül dolgozik, pontatlan, megbízhatatlan, házi feladatát rendszeresen nem készíti el, felszerelése hiányos, érdektelen, közömbös a tananyag iránt, nem teljesíti egy vagy több tantárgy minimális követelményét.
  • Az elektronikus naplóhoz való hozzáférés biztosítása

Az érdemjegyekről és a félévi és év végi  osztályzatokról a tanuló, a képzésben résztvevő személy, valamint a tanuló szülője, gondviselője a Kréta-rendszer E-napló felületén rendszeresen tájékozódhat. Az iskolában alkalmazott elektronikus naplóhoz a tanulókon, a képzésben részt vevőkön kívül egyedi kóddal a szülők is hozzáférhetnek, és ezzel használhatják az E-napló meghatározott funkcióit. A hozzáférési kód használata során a szülő saját felelősségére jár el.

Abban az esetben, ha a szülő, gondviselő még nem regisztrált a KRÉTA-rendszerben, a lehetősége van a belépési felületen található "Gondviselői jelszó igénylése" szövegre kattintva, az elektronikus ellenőrző belépéséhez szükséges belépési kódot a rendszerben rögzített e-mail címére igényelni.

Amennyiben már korábbról rendelkezik felhasználónévvel és jelszóval, akkor nem kell újra igényelnie hozzáférést.

 

5.        A tanulók jutalmazásának elvei és formái

A pedagógiai értékelés egyik konkrét formáját jelentik a dicséretek (szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói). A dicséretek a tanuló, az osztály és kiskorú tanuló esetében a szülők tájékoztatását is szolgálják az adott területekre vonatkozóan. A dicséretek az elektronikus osztálynaplóba bejegyzésre kerülnek.

Az iskola dicséretben részesíti, jutalmazza azt a tanulót, aki képességeihez mérten

• tanulmányai során példamutató magatartást és szorgalmat tanúsít,
• legalább jeles tanulmányi eredményt ér el,
• eredményes kulturális és sporttevékenységet folytat,
• eredményesen szerepel tanulmányi versenyeken,
• aktív közösségi munkát végez,
• egyéb módon hozzájárul az iskola jó hírnevéhez.

Kiemelkedő tevékenységért iskolánk tanulói, közösségei és csoportjai jutalmazásban részesülhetnek. A jutalmazás lehet erkölcsi és dologi jellegű. A jelentősebb teljesítmények díjazására általában tanévenként egy alkalommal, a ballagás vagy a tanévzáró ünnepség alkalmával kerül sor.

Az erkölcsi jutalmazások formái:

• szaktanári dicséret
• osztályfőnöki dicséret
• igazgatói dicséret

A dicséreteket az elektronikus osztálynaplóba be kell jegyezni.

A dologi jutalmazások formái:

• könyvjutalom
• egyéb tárgyjutalom

A jutalmak odaítélésére az alábbi érdemek mérlegelése alapján kerül sor:

• kitűnő/ jeles tanulmányi eredmény
• kiemelkedő érettségi/szakmai vizsgaeredmény
• tanulmányi-, szakmai-, kulturális- és sportversenyeken való eredményes részvétel

Jutalmazzuk azokat a tanulókat is, akik egyéni fejlődése jelentős mértékű javulást mutat, tanév végi eredményeik legalább egy egész osztályzatot javultak.

A könyvjutalom és az egyéb tárgyjutalom odaítéléséről az osztályfőnök, a munkaközösség-vezetők javaslata alapján az oktatói testület dönt.

Az intézménytől függetlenül működik, de céljaiban annak tanulóit támogatja a Bródy Imre Középiskola Fejlesztési és Tehetséggondozó Alapítvány. Az alapítvány kuratóriumának jogköre, hogy döntsön a tanulók jutalmazásáról. Az odaítélt alapítványi jutalmak átadása a tanévzáró ünnepségen történik.

 

6.        Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei

Az oktatói testület a társadalom általánosan elfogadott erkölcsi szabályaihoz igazodó magatartást vár el a tanulói és felnőttképzési jogviszonyban álló diákjaitól. Az elvárt viselkedési normáknak mind az intézményen belül, mind az iskola által szervezett külső helyszíneken lebonyolított programok ideje alatt is megkell felelni.

Az a tanuló, aki kötelességeit, a házirendben foglaltakat enyhébb formában megszegi, tanulóhoz nem méltó magatartást tanúsít, fegyelmező intézkedésben részesítendő.

A figyelmeztetések egyben időközi jelzések a szülő felé is. A figyelmeztetéseket az elektronikus osztálynaplóba be kell bejegyezni.

6.1. Az intézkedések formái

A fegyelmező intézkedések formái, ha a tanuló a kötelezettségeit megszegi:

• oktatói figyelmeztetés
• osztályfőnöki figyelmeztetés
• osztályfőnöki intés
• osztályfőnöki megrovás
• igazgatói figyelmeztetés
• igazgatói intés
• igazgatói megrovás

Vétkes és súlyos kötelességszegés esetén:

Ha a tanuló a kötelezettségeit vétkesen és súlyosan megszegi, vagy a fenti fegyelmezési fokozatait kimeríti, és azok nem vezetnek eredményre, fegyelmi eljárást kell lefolytatni. A fegyelmi eljárást követően írásbeli határozattal lehet fegyelmi büntetést kiszabni.

• A kiszabott fegyelmi büntetés fokozatai:
• megrovás
• szigorú megrovás
• meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása (szociális kedvezményekre nem vonatkozik)
• áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába (ez utóbbi esetben, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott)
• nem tanköteles tanuló esetén eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától
• kizárás az iskolából (nem tanköteles tanuló esetén).
• Az egyes fegyelmezési fokozatok kirovási sorrendje és a kirovás okai

• Oktatói figyelmeztetésben részesül a tanuló, ha:
• zavarja a tanórát,
• az oktatóval szemben tiszteletlenül viselkedik
• sorozatos a felszereléshiánya.
• Osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül a tanuló, ha:
• már kapott három oktatói figyelmeztetést,
• ismétlődően vagy súlyosan tiszteletlenül viselkedett,
• az iskolai rendezvényeken nem ünneplő ruhában jelenik meg,
• a tanórán engedély nélkül mobiltelefont használt
• dohányzik vagy egyéb dohánytermékeket (snüssz, tubák, nikotinos tasak stb.) használ az iskola területén
• dohányzást imitáló eszközt (hevített dohánytermékek, elektromos cigaretta, Elf Bar stb.) használ az iskola területén.
• Osztályfőnöki intésben részesül a tanuló, ha:
• újra kap három oktatói figyelmeztetést,
• az osztályfőnöki figyelmeztetés után újabb büntetést kell kiszabni.
• Osztályfőnöki megrovásban lehet részesíteni a tanulót, ha:
• újabb három oktatói figyelmeztetésben részesül,
• az osztályfőnöki intés után újabb büntetést kell kiszabni.
• Igazgatói figyelmeztetésben részesül a tanuló, ha:
• az osztályfőnöki megrovás után újabb büntetést kell kiszabni,
• újabb három oktatói figyelmeztetésben részesül.
• Igazgatói intésben részesül a tanuló, ha:
• az igazgatói figyelmeztetés után újabb büntetést kell kiszabni,
• újabb három oktatói figyelmeztetésben részesül.
• Igazgatói megrovásban részesül a tanuló, ha:
• az igazgatói megrovás után újabb büntetést kell kiszabni,
• újabb három oktatói figyelmeztetésben részesül.
• Fegyelmi tárgyalásra kerül sor akkor, ha a tanuló:
• az igazgatói megrovás után újabb büntetésre,
• újabb három oktatói figyelmeztetésben részesül.

Ha a tanuló a házirendet súlyosan megszegi, egyes fegyelmezési fokozatok kimaradhatnak, és az oktatói testület döntése értelmében az esetet követően egy magasabb fegyelmezési fokozat kerülhet kiszabásra.

Az a tanuló, aki az iskolai oktatás, vagy duális képzés keretében a külső helyszíneken folytatott szakmai képzés során kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesítendő. A tanulókkal szembeni fegyelmi eljárásról, a fegyelmi büntetés lehetséges büntetési fokozatairól a szakképzési törvény 65.§-a, valamint a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 196-214.§-a rendelkezik. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lefolytatásának rendje a Házirend 2. sz. mellékletét képezi.

 

7.     A tanulmányok alatti vizsgák rendje, követelménye

Osztályozó vizsga:

A félévi és tanév végi osztályzat megállapítása érdekében osztályozó vizsgát évente három alkalommal szervezünk iskolánkban:

• az első félév lezárása előtti héten,
• a május-júniusi írásbeli érettségi vizsga megkezdése előtti két hétben elsősorban azok számára, akik közismereti tantárgyakból előrehozott érettségi vizsgát kívánnak tenni,
• az év végi jegyek lezárása előtti héten.

Különbözeti vizsga:

• Különbözeti vizsgára más intézményből érkező, vagy előzetes tanulmányai beszámítását kérő tanuló, illetve képzésben résztvevő személy esetén lehet szükség. A vizsgára a tanév munkarendjében rögzített időpontot nem jelölünk ki, hiszen az függ az átvétel, a beszámítási kérelem elbírálásának idejétől.
• A különbözeti vizsga követelménye a kerettanterv, illetve a programttanterv követelményeire épülő oktatási és képzési program alapján kerül meghatározásra. Az igazgató dönt minden esetben arról, hogy milyen tantárgyak esetében szükséges a vizsga letétele. A vizsga követelményeiről az átvételt kérő tanulót, kiskorú esetén  szülőjét is, valamint a képzésben résztvevőt tájékoztatjuk.
• A különbözeti vizsgára a tanulónak nem kell külön jelentkeznie, hiszen az átvételi kérelem egyben jelentkezésnek is minősül.

A vizsgák időpontjáról az iskola a vizsgázót a jelentkezéskor vagy az osztályfőnökön keresztül értesíti.

Javítóvizsga:

Az a tanuló és képzésben résztvevő személy tehet javító vizsgát, aki

• a tanév végén legfeljebb 3 tárgyból kapott elégtelen osztályzatot.
• az osztályozó, ill különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad.

A javítóvizsga letételére a tanév rendjében az igazgató által kijelölt időpontban van lehetőség.

A tanulmányok alatti vizsgák követelményeit az intézmény szakmai programjának erre vonatkozó melléklete tartalmazza.

 

III.           Az intézmény használati rendje

 

1.     Általános használati rend

 

Az Intézmény nyitvatartási rendjét az 1. melléklet tartalmazza.

• A hivatalos nyitvatartási időponton túl csak igazgatói engedéllyel és oktatói felügyelettel tartózkodhatnak tanulók, a képzésben résztvevők és más személyek az iskola helyiségeiben.
• Tanítási időben az iskola helyiségeit, létesítményeit egyéb célokra csak az oktatás rendjének megzavarása nélkül lehet használni.
• Az intézmény területén idegenek alapvetően nem tartózkodhatnak. A portaszolgálat beosztott dolgozói egy erre a célra kiadott dokumentumban kötelesek rögzíteni az épületbe belépőket és ellenőrizni a tartózkodásukat. Amennyiben a belépni szándékozók nem hivatalos ügyben járnak el, kötelesek megakadályozni, hogy belépjenek az iskolába.
• Speciális veszélyhelyzetben (pl. járványügyi veszélyhelyzet) az arra kialakított előírások szabályozzák az intézménybe való belépést és a benttartózkodást.

 

2.     Oktatási célú helyiségek használata

• Tantermekben, tanműhelyek helyiségeiben, számítástechnika termekben, szertárakban, tornateremben tanulók felügyelet nélkül nem tartózkodhatnak.
• A tantermeket, a tanműhely képzési helyszíneit az osztályok, tanulói csoportok diákjai rendezett, tanulásra-tanításra alkalmas állapotban hagyhatják el. Az osztálytermek állagának megőrzése az adott osztály és az osztályfőnök közös felelőssége. Tanév végén a tantermet és a benne lévő tárgyi eszközöket épségben kell átadni.
• A tantermek rendjére felelősként hetesek ügyelnek. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki, s megbízatásuk egy hétre szól.

 

 

A hetesek feladatai:

• Az óra kezdetekor jelenteni az osztály létszámát és a hiányzókat.
• Az osztálytermekben a berendezési tárgyak épségére vigyázni, az észlelt károsodást az osztályfőnöknek vagy az ügyeletes tanárnak jelezni.
• Az óraközi szünetekben a tábla tisztaságáról gondoskodni, az elfogyott krétát pótolni.
• Az osztályban történt váratlan eseményt (baleset, rongálás, meghibásodás) az ügyeletes tanárnak vagy az osztályfőnöknek azonnal jelenteni.
• Amennyiben az órát tartó tanár a becsengetés után 10 perccel még nem jelent meg az osztályban, azt az iskolavezetésnek azonnal jelenteni.
• A tanítás befejeztével az ablakokat becsukni, a világítást lekapcsolni, és a sajnálatos módon ott felejtett tárgyakat a tanáriban leadni.
• A tantermek esztétikussá tétele az osztályok feladata. A termek küllemét az osztályok az osztályfőnökkel egyeztetve alakítják ki.
• A számítástechnika szaktanteremben kizárólag oktatói felügyelettel tartózkodhatnak a tanulók. A számítógépek használata során be kell tartani a munka- és balesetvédelmi előírásokat, valamint a számítógép-termek használati szabályzatában (SZMSZ melléklete) foglalt részletes előírásokat. A gépek beállításait a tanulók nem változtathatják meg, azokon a felügyelő tanár engedélye nélkül saját programot nem futtathatnak. Amennyiben megszegik a szabályzatban felsorolt előírásokat, s ezzel kárt okoznak az iskolának, kártérítési felelősséggel tartoznak.
• Egyéb tantermekben található számítógépeket és egyéb technikai eszközöket szintén csak oktatói felügyelet mellett használhatják a tanulók.
• A számítástechnika szaktanteremben ételt, italt fogyasztani és rágógumizni tilos!
• A tornateremben a tanulók csak tanári engedéllyel tartózkodhatnak. A tornaszereket kizárólag oktatói utasításnak megfelelően szabad használniuk.
• A tornateremben, illetve a szabadban (sportudvar) végzett testmozgás közben minden tanuló köteles ügyelni maga és társai testi épségére.
• A tanuló köteles minden tanóra és egyéb sportfoglalkozás közben előforduló balesetet, szokatlan eseményt az oktatójának azonnal jelenteni.
• A tornaterembe csak váltócipőben szabad belépni, ott ételt és italt fogyasztani, rágógumizni tilos. A tornaterem szertárába a tanulóknak csak oktatói felügyelettel szabad bemenniük.
• Tanórán kívüli délutáni tömegsport foglakozásokat, rendezvényeket szintén csak oktatói felügyelet mellett lehet szervezni.
• Az iskola és az osztály diákközösségei által szervezett tanórán kívüli foglalkozásokra, tömegsport-foglalkozásokra, egyéb rendezvényekre oktatói felügyelet mellett tanítási időn túl használhatók az intézmény tantermeki, helyiségei. A termek és felszereléseik állagmegőrzéséért azonban a helyszínen tartózkodó tanulók anyagi felelősséggel tartoznak.

 

3.      Nem oktatási célú helyiségek használata

• Az iskola hivatalos helyiségeiben a tanulók csak hivatalos ügyeik intézése céljából tartózkodhatnak. Tanuló az oktatói szobába engedély nélkül nem léphet be.
• A szertárakban csak a kezelésükért felelős személyek jelenlétében tartózkodhatnak az iskola tanulói.
• Az iskolai könyvtár dokumentum állománya minden tanuló, képzésben résztvevő személy rendelkezésére áll. A kölcsönzési időpontokat a könyvtári feladatokat ellátó oktató javaslata alapján az igazgató engedélyezi a tanév elején.
• A kölcsönzési időpontok kifüggesztésre kerülnek, a kölcsönzés feltételeit a diákok a könyvtári feladatokat ellátó oktató tájékoztatása alapján ismerhetik meg.
• A tanulók és a képzésben résztvevő személyek az iskola megközelítésére használt kerékpárjaikat az erre a célra kialakított tárolóban helyezhetik el, melynek kulcsát a portaszolgálatban lévő személytől kérhetik el.
• Az iskola belső parkolóit személyautóval kizárólag az intézmény oktatói, dolgozói és a hivatalos céllal érkező vendégek használhatják.
• Az intézmény tanulói és a képzésben résztvevők az iskola külső parkolóit vehetik igénybe.

 

4.     Munkavédelemi szabályok

• A baleset-és tűzvédelmi oktatáson való részvétel minden tanuló és képzésben résztvevő személy számára kötelező. Az oktatásra már az első tanítási napon osztályfőnöki óra keretében sor kerül a munkavédelmi szabályzatban rögzítettek alapján. Ezt írásban is dokumentálni kell.
• Ezen túlmenően a tanulók a testnevelés órákon, szakmai gyakorlatokon az első tanórán ismertetett előírásoknak megfelelő öltözetben kötelesek megjelenni.
• A tűzriadót szaggatott csengetés jelzi, és ez esetben a folyosókon kifüggesztett vonulási rend szerint fegyelmezetten kell elhagyni az iskola épületét.

 

5.     Egészségvédelemi szabályok

• Az iskola tanulmányi rendjét pihenőidő biztosításával, sportolási, egészséges étkezési lehetőségek biztosításával a tanulók életkorának és fejlettségének megfelelően alakítjuk ki.
• Az iskola egész területén a tanítási nap folyamán, valamint egyéb iskolai és iskolán kívüli szervezett rendezvényeken is tilos a dohányzás, az e-cigaretta és más dohányzást imitáló eszközök és egyéb a szervezetre káros élvezeti cikkek — alkohol, bódító- és kábítószer — használata, árusítása, fogyasztása. A szabály megsértése fegyelmező intézkedést maga után.
• Az iskolában és iskolán kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanuló, aki az adott rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint egészségre ártalmas szer (pl. alkohol, kábítószer, stb.) hatása alatt áll, nem léphet be. Ha a távolléte mulasztásnak számít, azt igazolatlannak tekintjük.
• Az intézményben igénybe vehetnek a tanulók iskola-egészségügyi szolgáltatást. Ennek időpontja a tanév elején kerül meghatározásra, melyről az osztályfőnökön keresztül az ifjúsági védőnő nyújt tájékoztatást.

 

6.        A tiltott és használatában korlátozott tárgyakra vonatkozó előírások

A szakképzésről szóló 1999. évi LXXX tv. 33.§ (1) a) és b) pontjában foglaltak, valamint a 245/2024. (VIII.8.) Korm. rendeletben foglaltak alapján

• A tiltott tárgyak köre

A szakképzésről szóló szóló 2019. évi LXXX. törvény 33. § (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti szakképző intézménybe a tanuló által nem vihető be

2003. a) a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről szóló 175/2003. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti közbiztonságra különösen veszélyes eszköz,

 

 

1. b) azon tárgy, amelynek birtoklása
2. ba) a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényben vagy
3. bb) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben foglaltak szerint büntetendő, vagy
4. c) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére nem értékesíthető termék.

Amennyiben a tanuló a felsorolt eszközöket behozza az iskola területére, azt az azt észlelő oktató jelzi az intézmény vezetőjének, aki a 245/2024. (VIII.8.) Korm. rendelet 4.§-ban foglaltak szerint jár el.

A tiltott tárgyat – ha annak birtoklását jogszabály nem zárja ki – az a) és b) pontban foglaltak kivételével a tanuló szülőjének,

18. a) ha a tanuló a 18. életévét betöltötte, a tanulónak, vagy
19. b) ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a tiltott tárgy tulajdonosa harmadik személy, a harmadik személynek kell visszaadni.

• Használatában korlátozott tárgyak köre

2. § szerint

Használatában korlátozott tárgynak minősül

1. a) a tanítási nap folyamán
2. aa) a szakképző iskola 9-11. évfolyamán,
3. ab) a technikum 9-13. évfolyamán,
4. ac) a felnőttképzési jogviszonyban tanulók évfolyamain,

a telekommunikációs eszközök – különösen a mobiltelefonok –, a kép- vagy hangrögzítésre alkalmas eszközök és az internetelérésre alkalmas okoseszközök.

• A használatában korlátozott tárgyak átvételének és visszaadásának szabályai

(1) A használatában korlátozott tárgy a szakképző intézménybe bevihető, azzal, hogy a tanuló a használatában korlátozott tárgyat a tanítási nap, a tanítási órák megkezdése előtt az első foglalkozást tartó oktatónak leadja azzal, hogy a telekommunikációs eszköz kikapcsolt állapotban van, azt a tanuló azonosítóval ellátja és elhelyezi a tárolásra szolgáló eszközben. A tároló dobozt és az eszközök leadását igazoló dokumentumot az oktató a tanóra végén elhelyezi az eszközök tárolására szolgáló zárt helyiségben.

Az eszköz leadásakor a tanuló aláírja az erre megszerkesztett dokumentumon — 3.sz melléklet —, hogy leadta az eszközt.

A tanítási nap végén a tanuló az utolsó órát tartó oktatótól veszi át a leadott eszközt. Az eszköz átvételét szintén aláírásával igazolja.

• A használatban korlátozott tárgy tanulói használatára vonatkozó rendelkezés

A használatra vonatkozó engedélyezést az igazgató vagy a pedagógus végzi a tanulmányi rendszerben, azzal, hogy rögzíti

1. a) a birtoklás és a használat célját,
2. b) az engedély érvényességének időtartamát (tanóra, foglalkozás, tanítási év), továbbá
3. c) a birtokolható tárgyat.

A használatra vonatkozó engedélyezést rögzíteni kell a tanulmányi rendszerben (KRÉTA).

Ebben az esetben az érintett osztály/csoport tanulói az őrzésre kijelölt helyiségből vehetik át a telefont az igazgató által kijelölt személytől, s a foglalkozás végén neki adják le a készüléket.

• A közbiztonságra különösen veszélyes eszközök:

1. a) az olyan szúró- vagy vágóeszköz, amelynek szúróhosszúsága vagy vágóéle a
   8 cm-t meghaladja, továbbá a szúróhosszúság vagy a vágóél méretétől függetlenül a dobócsillag, a rugóskés és a szúró-, vágóeszközt vagy testi sérülés okozására alkalmas egyéb tárgyat kilövő készülék (különösen: íj, számszeríj, francia kés, szigonypuska, parittya, csúzli);
2. b) a jellegzetesen ütés céljára használható és az ütés erejét, hatását növelő eszköz (különösen: ólmosbot, boxer);
3. c) a lánccal vagy egyéb hajlékony anyaggal összekapcsolt botok, nehezékek;
4. d) az olyan eszköz, melyből a szem és a nyálkahártyák, illetve a bőrfelület ingerlésével támadásra képtelen állapotot előidéző anyag permetezhető ki (gázspray);
5. e) az olyan eszköz, amely az utánzás jellege és méretarányos kivitelezése miatt megtévesztésre alkalmas módon hasonlít a lőfegyverre (lőfegyverutánzat);
6. f) az olyan eszköz, amely elektromos feszültség útján védekezésre képtelen állapot előidézésére alkalmas (elektromos sokkoló);
7. g) az olyan eszköz, amely a zárszerkezetek illegális kinyitására vagy feltörésére szolgál (különösen: álkulcsok, mechanikus vagy elektromos elven működő zárnyitó szerkezetek).

 

 

• Nem birtokolható tárgyak

1. a) kábítószer, új pszichoaktív anyag
2. b) haditechnikai termék, lőszer, robbanóanyag
3. c) szeszesital, dohánytermék

Az iskolában eltűnt, engedély nélkül behozott tiltott tárgyakért, a szabályellenesen le nem adott mobiltelefonokért az iskola anyagi felelősséget nem vállal, azok eltűnése esetén nem folytat vizsgálatot felkutatásukra.

 

7.        Vagyonvédelmi és kártérítési felelősség

• A társadalmi tulajdon megbecsülése és védelme, az egyéni tulajdon tiszteletben tartása minden tanulóra, képzésben résztvevőre nézve kötelező.
• A vagyonvédelem, ill. saját és mások testi épségének megóvása érdekében a tanulók , a képzésben résztvevők csak előírásszerűen használhatják, kezelhetik az iskola felszerelési tárgyait, bútorait, eszközeit. Ha rongálás vagy egyéb káresemény történik, azt azonnal jelenteni kell az oktatónak, az ügyeletes tanárnak vagy osztályfőnöknek.
• Ha a tanuló, a képzésben résztvevő jogellenesen kárt okoz, azt meg kell téríteni. Kiskorú és önálló jövedelemmel még nem rendelkező nagykorú tanuló esetén az általa okozott kárról a szülőt, gondviselőt az osztályfőnök értesíti. A kártérítés mértékét az igazgató állapítja meg.
• Az iskola nem vállal kártérítési felelősséget a tanuló, a képzésben résztvevő tanulmányai folyatásával összefüggésbe nem hozható káreseményekért.

 

8.     Térítési díj fizetése

• Az iskola által biztosított ICDL vizsgákon való részvétel feltétele a Neumann János Számítástechnikai Társaság által előírt regisztrációs díj megfizetése.A díj befizetését az első vizsgarész megkezdése előtt legalább 1 héttel kell megtenni a gazdasági irodában.
• Az iskolában biztosított meleg étkeztetés (ebéd) térítési díját, mely a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény értelmében normatív kedvezmény igénybevételét is lehetővé teszi, az étkező tanulóknak
  tárgyhó 15. napjáig kell befizetni az iskola titkárságán.

9.     A tantárgyválasztásra vonatkozó szabályok

• A 2020 szeptemberétől bevezetett technikumi rendszerben az egyes osztályok tanulóinak, képzésben résztvevőinek oktatását, képzését az iskola szakmai programjának részét képező oktatási- és képzési programrész, valamint a beiskolázáskor érvényes szakmai programok alapján rögzített tantárgyi struktúrában szervezzük.
• A tanítási órák megszervezhetők különböző évfolyamok, különböző osztályok tanulóiból álló csoportok részére is, amennyiben azonos a tananyagtartalom.
• Az oktatási és képzési program egyértelműen meghatározza azokat a kötelező tanítási órákat, melyeken egy adott osztály valamennyi tanulója köteles részt venni.
• Technikumban továbbra is egy idegen nyelv tanulása kötelező. Az iskola a csoportlétszámok figyelembevételével biztosítja a tanulók, a képzésben résztvevők számára az angol és német nyelv tanulása közötti választási lehetőséget.

 

10.  Tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai

• A tanuló jogutódjaként, eltérő megállapodás hiányában, az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó, azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor.
• A tanulót díjazás illeti meg, ha az iskola a vagyoni jogokat másra ruházza át.
• A megfelelő díjazásban a tanuló és a szakképző intézmény állapodik meg, ha a vagyoni jog átruházása alkalomszerűen, egyedileg elkészített dologra vonatkozik. A tanítási órák keretében, a tanítási folyamat részeként, rendszeresen, osztály, csoport keretében elkészített dolgok vagyoni jogának átruházása esetén a megfelelő díjazást a teljes oktatási folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani.
• Ha az iskola a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt – kérelemre – a tanuló részére az iratkezelésre vonatkozó rendelkezések megtartása mellett a jogviszony megszűnésekor visszaadni.

11.  Szociális támogatások megállapításának és felosztásának elvei

• A tanulók részére biztosított szociális támogatások odaítéléséről, amennyiben erre az iskola jogosult, az iskola igazgatója a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnök véleményének kikérése után dönt.
• A szociális támogatások és természetbeni juttatások odaítélésénél előnyt élvez az a tanuló:
• akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli,
• akit az egyik szülő egyedül nevel,
• akinél a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori minimálbér 50 %-át,
• A tanuló a szociális támogatásokra vonatkozó igényét az erre szolgáló nyomtatvány kitöltésével, ill. megfelelő igazolások bemutatásával nyújthatja be.

 

12.  A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái

A tanulók, a képzésben résztvevők véleménynyilvánításának jogi alapja a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX.törvény végrehajtási rendeletének 160. §-a.

Eszerint a tanulók, a képzésben résztvevők joga, hogy

• az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az oktatójának munkájáról, a szakképző intézmény működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az intézményvezetőhez, oktatóhoz, a képzési tanácshoz, a diákönkormányzathoz és arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül – a képzési tanácstól a tizenötödik napot követő első ülésen – érdemi választ kapjon,
• iskolai művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más körök létrehozását kezdeményezze, annak tagja legyen vagy más módon részt vegyen annak munkájában,
• személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában,
• választó és választható legyen a diákképviseletbe,
• a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, továbbá kérje az őt ért sérelem orvoslását.

12.1. A tanulók rendszeres tájékoztatásának formái: 

• közvetlen szóbeli tájékoztatás: iskolavezetés, osztályfőnök, oktató részéről tanulmányi, hiányzásokkal kapcsolatos, fegyelmi és egyéb szükséges esetekben
• közvetett szóbeli tájékoztatás: iskolarádió útján
• közvetlen írásbeli tájékoztatás: postai levél, elektronikus levél, elektronikus naplóüzenet útján az iskolavezetés, osztályfőnök, oktató részéről tanulmányi, hiányzásokkal kapcsolatos, fegyelmi és egyéb, szükséges esetekben
• közvetett írásbeli tájékoztatás: általános levél, elektronikus naplóüzenet az iskolavezetés, osztályfőnök, oktató részéről a tanulók csoportjaira vagy összességére kiterjedő esetekben
• képviseleti tájékoztatás a diákönkormányzat szervein és fórumain keresztül
• személyes konzultáció az oktatóval, osztályfőnökkel, illetve az iskolavezetés tagjaival

 

12.2. Az iskolai diákönkormányzat

A diákönkormányzat működését a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 69. §-a, valamint a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet szabályozza.

• A tanuló joga, hogy diákképviseletbe választó és válaszható legyen. Az iskolai közösségek az életüket érintő bármely kérdésben a Diákönkormányzaton (DÖK) keresztül érvényesíthetik jogaikat.
• A diákönkormányzatban az egyes tanulói közösségek az osztályok képviselőin keresztül tehetik meg javaslataikat, képviselhetik érdekeiket és kérdéseiket eljuttathatják az iskolavezetéshez, az oktatói testülethez.

Jogszabályi felhatalmazás alapján a diákönkormányzat az oktatói testület véleményének kikérésével dönt

• saját működéséről, hatáskörei gyakorlásáról,
• a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról,
• egy tanítás nélküli munkanap programjáról,
• a diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről,
• vezetőjének, felelős munkatársainak megbízásáról.

A diákönkormányzat a döntési jogkörébe utalt kérdésekben saját Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott döntési eljárás szabályai szerint hozza meg döntéseit, alakítja ki véleményét.

A diákönkormányzat véleményét kötelező kikérni:

• a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál,
• a tanuló helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához,
• pályázati kiírások, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,
• az iskolában működő intézményi sportkör működési rendjének megállapításához,
• az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához,
• a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához,
• a házirend elfogadásához és
• a szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott egyéb ügyben.

 

IV.          Záró rendelkezések

 

 

 

A Házirend a szakképzésről szóló 2019. év LXXX. törvény és annak végrehajtásáról szóló 12/2020.(II.7.) rendelete alapján az intézmény Szakmai Programjában, valamint Szervezeti és Működési Szabályzatában lefektetett elvekkel összhangban készült.

 

 

Ózd, 2024. augusztus 30.

 

 

........................................

   igazgató

 

 

 

 

Elfogadó nyilatkozat

 

Az Ózdi SZC Bródy Imre Technikum oktatói testülete az iskolai Házirendet oktatói testületi értekezlet keretében áttekintette és a végrehajtott módosításokkal a Szakképzésről szóló LXXX. törvény 51.§ (2) bekezdése alapján elfogadta.

Ózd, 2024. augusztus 30.

Az Ózdi SZC Bródy Imre Technikum oktatói testülete képviseletében:

 

………………………………                                                             ………………………….

     az oktatói testület tagja                                                                        az oktatói testület tagja

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egyetértési nyilatkozat

 

A szakképzésről szóló LXXX.  törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. 216.§ (3) bekezdés g) pontja értelmében biztosított jogunknál fogva kijelentjük, hogy az Ózdi SZC Bródy Imre Technikum Házirendjét megismertük, annak tartalmával egyetértünk.

 

Ózd, 2024. szeptember 2.

 

Az Ózdi SZC Bródy Imre Technikum Diákönkormányzata nevében:

                                                                                               ………………………………..

                                                                                               a diákönkormányzat képviselője

 

 

 

 

 

 

VI. Mellékletek

1.sz. melléklet

 

Nyitvatartási és csengetési rend

 

Az iskola épülete tanítási időben 06:00 órától 21:00 óráig tart nyitva.

Csengetési rend nappali rendszerű oktatásban

1. óra 7:50- 8:40
2. óra 8:45 - 9:30
3. óra 9:40 - 10:25
4. óra 10:35 - 11:20
5. óra 11:30 - 12:15

EBÉDSZÜNET

6. óra 12:30 - 13:10
7. óra 13:15 - 14:00
8. óra 14:05 -14:50

Csengetési rend esti rendszerű felnőttoktatásban, - képzésben

“A” változat: szakmai oktatás felnőttképzés keretében

1. óra 15:00-15:40
2. óra 15:45 -16:25
3. óra 16:30 -17:10
4. óra 17:15 -17:55
5. óra 18:00 -18:40
6. óra 18:45 -19:25
7. óra 19:30 -20:10

“B” változat: érettségire felkészítő 2 éves felnőttképzés           

1. óra 14:15 -14:55
2. óra 15:00 -15:40
3. óra 15:45 -16:25
4. óra 16:30 -17:10
5. óra 17:15 -17:55
6. óra 18:00 -18:40
7. óra 18:45 -19.25
8. óra 19:30 - 20:10

Hivatalos ügyek intézése:

Az iskola titkárságán nappali rendszerben a 2. és 5. tanórák utáni szünetekben, illetve tanórák után 14:00 – 15:30 között, míg esti rendszerben héfői és keddi napokon 14:00 – 15:30 között.

 

 

2.sz. melléklet

 

Fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lefolytatásának rendje

 

• Egyeztető tárgyalás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, kiskorú tanuló esetén a szülő, valamint a kötelességszegő, kiskorú tanuló esetén a szülő egyeté
• A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben, ha a kötelességszegő kiskorú, a szülő figyelmét fel kell hívni az egyeztető tárgyalás igénybevételének lehetőségére, feltéve, hogy ehhez a sértett kiskorú, a szülő hozzájár
• A sértett tanuló, ill. kiskorú tanuló esetén a szülő – az értesítés kézhezvételétől számított 5 tanítási napon belül – írásban bejelentheti a fegyelmi bizottság elnökénél, ha kéri az egyeztető tárgyalás lefolytatásá A hozzájárulás hiányában vagy az egyeztető eljárás megindításának elutasítása esetén a fegyelmi eljárást meg kell indítani a kötelességszegő tanulóval szemben.
• A hozzájáruló nyilatkozat iskolába érkezésétől számított 15 napon belül az egyeztető eljárást le kell foly
• Az egyeztető eljárást a fegyelmi bizottság elnökének vezetésével az osztályfőnök(ök), a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és a diákönkormányzat bevonásával az osztályban tanító oktatók közössége folytatja le.
• Az egyeztető tárgyalás jegyzőkönyv elkészültével zárul, melyben a tárgy és a pontos időpont mellett rögzítésre kerülnek a hozzászólások és a tárgyalás eredményeképpen kötött írásbeli megállapodá A jegyzőkönyvet az egyeztető tárgyaláson részt vevők aláírásukkal hitelesítik.
• Ha a kötelességszegő és a sértett megállapodott a sérelem orvoslásában közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást legfeljebb három hónapra fel kell felfüggesz A felfüggesztés ideje alatt bekövetkezett újabb kötelességszegés esetén a fegyelmi eljárást le kell folytatni.
• Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Az erről szóló határozatot mindkét félnek meg kell küldeni.
• A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető tárgyalás nem vezetett eredményre, vagy a sértett (kiskorú sértett szülője) a felfüggesztés határidejének lejárta előtt írásban kérte az eljárás folytatásá

 

3.sz. melléklet

Nyilvántartás a leadott telekommunikációs eszközről

 

A tanítási nap dátuma: 2024. szeptember……..

Az eszközt átvevő oktató:                                                                             tanórára kiadó oktató:                                 visszaadó oktató:

…………………………………………….                                                                  ………………………………………………                                                                                                                  …………………………………………

 

Tanuló neve	A tanuló aláírása	Leadott eszköz megnevezése, típusa	Az eszköz állapota leadáskor		A leadott eszközt tanórai használatra oktatói engedéllyel átvettem: (a tanuló aláírása)	A leadott eszközt a tanítási nap végén eredeti állapotában átvettem: (a tanuló aláírása)
			Ép	Sérült